A produkció abból áll, hogy felmászik a cirkusz legmagasabb pontjára, onnan fejest ugrik lefelé, és fejjel egy márványtömbre érkezik. Az igazgató persze nem hisz neki, de miután bemutatja a produkciót, azonnal szerződteti. Azonban az embernek van egy kikötése: csak háromszor adja elő, és aztán soha többé.

Az első előadáson bejelentik a produkciót, az ember felmászik a legmagasabb pontra, a közönség lélegzet visszafojtva figyeli, majd elrugaszkodik, és fejjel pont a márványtömb közepébe csapódik. Ezek után feláll, meghajol, a közönség tombol.

A második előadáson már sokkal több ember ül a nézőtéren, felmászik a kupolába, dob pereg, közönség némán figyel, elrugaszkodik, fejjel bele a márványtömbbe, feláll, meghajol, kimegy. A közönség őrjöng!

Harmadik előadáson a lelátó zsúfolásig megtelt, már állóhely sincs, a cirkusz bevételei soha nem látott magasságokba szöknek. Percekig tart, amíg felmászik a legmagasabb pontra, már a dobok is némák, a légy zümmögését is hallani, s ekkor elrugaszkodik, fejjel lefelé zuhan, pont a márványtömb közepébe. Feláll, meghajol, és kimegy. A közönség ordítva tapsol perceken keresztül.

Az igazgató odarohan az emberhez, és azt mondja:

- Ember ez fantasztikus! Maga világhíres lesz ezzel a produkcióval!!!

- Nem, megmondtam, csak háromszor csinálom meg.

- Ne vicceljen, nem tudom, hogy csinálja, de ezzel milliókat fog keresni, maga világsztár lesz!!!

- Nem, nem, csak háromszor, többé nem csinálom meg.

- Maga megőrült, hiszen ez óriási…! De miért nem akarja többször megcsinálni???

- Azért mert fáj, vazzeg.