Erdőtörvény Erdőtörvény kivonat (Evt, 1996. évi LXV) Evt. 19. § Egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőnek minősül: a) a gyógyintézet területén, valamint annak környezetében levő erdő (gyógyerdő); b) a sport, turisztika és üdülés céljára kijelölt üdülőerdő (parkerdő). Az erdőterület üdülés és sportolás céljából történő látogatása Evt. 80. § (1) Az erdőterületen - annak rendeltetésétől függetlenül - üdülés és sportolás céljából gyalogosan bárki saját felelősségére ott tartózkodhat, melyet az erdőgazdálkodó tűrni köteles, kivéve, ha az arra jogosult a látogatás korlátozását az e törvényben foglaltak alapján elrendelte. A fokozottan védett természeti területen levő erdőben való tartózkodásra a természetvédelmi jogszabályok az irányadók. (2) Amennyiben az erdőterületet az (1) bekezdésben meghatározott célból látogatják, az erdőgazdálkodó ezért díjat nem kérhet, azonban jogosult ténylegesen felmerült költségének és kárának megtérítésére. (3) Az erdőterület látogatója az erdei életközösségben, az erdő talajának és az erdészeti létesítményekben kárt nem okozhat, az ott tartózkodók pihenését, valamint a rendeltetésszerű erdőgazdálkodási tevékenységet nem zavarhatja. (4) Az erdőgazdálkodó köteles tűrni - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az egyéni szükségletet meg nem haladó gomba, vadgyümölcs, virág és díszítőlomb állami tulajdonban levő erdőterületen való gyűjtését. Evt. 81. § Az erdoterület üdülési, illetőleg sportolási célból - a kijelölt út kivételével - nem vehető igénybe, amennyiben az a) az erdősítés területe, amíg a rajtalévő faállomány a két méter átlagos magasságot el nem éri; b) az erdészeti szaporítóanyag termelését szolgáló földterület (csemetekert); c) az erdőrezervátum területe; továbbá d) ha az erdőterületre való belépést az erdészeti hatóság erdővédelmi, a természetvédelmi hatóság természetvédelmi okból, illetőleg az illetékes katonai, határrendészeti vagy nemzetbiztonsági szerv megtiltotta. Evt. 82. § (1) Az erdőgazdálkodó hozzájárulásával szabad az erdőterületen: a) huszonnégy órát meghaladóan üdülési, illetőleg sportolási célból tartózkodni, táborozni, továbbá sátrat felverni, lakókocsit felállítani; b) turistaútvonalat kijelölni és létesíteni; c) turisztikai berendezést, létesítményt építeni és fenntartani; d) ideiglenes árusítóhelyet üzemeltetni; e) sportversenyt rendezni. (2) Az erdőterületen kerékpározni és lovagolni, motorral, illetőleg gépkocsival közlekedni csak az arra kijelölt úton szabad. (3) Az erdőgazdálkodó köteles az erdőgazdálkodási tevékenysége során megrongálódott turistautat, turisztikai berendezést, létesítményt haladéktalanul az eredeti állapotában helyreállítani, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmassá tenni, mely azonban nem érinti az arra jogosult kárigényének a károkozóval szembeni érvényesítését. Vhr. 99. § Az erdőgazdálkodó a gyalogos turizmus érdekeinek figyelembevételével jelölhet ki kerékpározásra és lovaglásra erdészeti magánutat. Kerékpározásra és lovaglásra az arra alkalmas erdészeti magánút jelölhető ki, amelynek szélessége legalább két méter. Evt. 83. § (1) Az erdőgazdálkodó - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - átmenetileg korlátozhatja, illetve feltételhez kötheti az erdőterület egyes részeinek látogatását, amennyiben az ott tartózkodás a) másnak életét vagy testi épségét, vagyoni biztonságát, valamint b) az egyes erdőgazdálkodási munkák végzését veszélyezteti vagy akadályozza. Amennyiben a korlátozással érintett erdoterületet külön megállapodás alapján természetjáró szervezet is gondozza, az erdőgazdálkodó a korlátozás elrendelését megelőzoen köteles kikérni e szervezet véleményét. Share |