Nyomtatás
Kinizsi helyett Adambrau!
Avagy én is ittam Kinizsi egészségére!

 
Élménybeszámoló 2007. május 19-20-án megrendezett Kinizsi Százas teljesítménytúráról

Első dolog, ami Kinizsiről eszembe jut az, hogy ő a magyar történelem egyik kiemelkedő alakja. A történetet ismeri mindenki...

A másik dolog, ami eszembe jut, az egy nagyon régi rádiókabaré szám, amit Boncz Géza írt és adott elő a Magyar Rádió Kabarécsütörtökében. A kabarészám arról szól, hogy Boncz Géza egy feltalálót alakít, és őt, mint riportalanyt kérdezte a Nádas Gyurka.


A feltalálónak volt egy időutazós rádiós-magnós készüléke, mellyel érdekes beszélgetéseket lehetett hallgatni az éterből, már réges-régen letűnt korokból. A rádió bizony elég furcsa beszélgetéseket is közvetített. Például így eshetett meg, hogy Mátyás Király és Kinizsi rövid beszélgetését is fölvette a csodaszerkezet, mely így szólt:

Mátyás Király odaszól Kinizsinek: „Palikám! Tudna hozni még egy korsóval?”
Mire Kinizsi: „Világos!!!”
Ebből a két mondatból is kitűnik, hogy milyen jól megértették egymást Kinizsi és Mátyás királyunk... :-)

De térjünk vissza a méltán híres Kinizsi teljesítménytúrára...

Már legalább 5-6 éve gondolkodom azon, hogy Magyarország egyik legnagyobb teljesítménytúráján részt vegyek, mégha egyelőre a résztávján is! Rengeteget olvastam és hallottam róla, Somogyi Tibi barátom sokat mesélt a 100-asról.

Én most csak a 40-est tűztem ki magam elé, gondoltam megelégszem egyelőre ennyivel is...

Reggel 8 óra után érkeztem Csillaghegyre. A rajtnál rengetegen voltak, a nevező sor viszont gyorsan haladt. Míg sorban álltam összefutottam Makai Mikivel és Loós Tomival, ők a 100-ason indultak – és mint később kiderült szintidőn belül célba is értek – Somogyi Tibi – egyesületi titkárunk 7 óra körül már elindult, így csak telefonon tudtunk értekezni (természetesen ő is beért kb. 16 óra alatt).

Közben megkaptam a menetlevelem, ami egyetlen lapból állt. A 100-asok király színes füzettel szaladgáltak. Kissé bután éreztem magam azzal a szerencsétlen lapocskával a kezemben. Talán ezzel arra sarkallnak a szervezők, hogy: Jocó! Indulj el Te is a 100-ason, és akkor neked is lehet majd ilyen füzeted!? Elképzelhető! Jövőre nekem is 100-as füzet kell!

A rajt után a P jelzésen vitt az útam, 100 m után pólóra vetkőztem, mert éreztem pulóverben melegem lesz! A túra elején a fákon vicces feliratokat tűztek ki a szervezők. Ezek nagyon találóak és mosolyogtatóak voltak. Meg is jött a kedvem a túrához mentálisan is!

Rövidesen Üröm és Pilisborosjenő mellett haladtam el, majd megmásztam az Ezüst hegyet, majd a Nagy Kevélyt. Itt volt az első ellenőrző állomás – kb 8 km-nél. Itt gyönyörködtem a tájban, igazítottam a bakancsomon. Nagy Kevélytől DNY-ra látható az Egri-vár, ahol az Egri Csillagok című nagysikerű magyar filmet forgatták. :-)

A Nagy Kevélyről leérve Csobánka mellett vitt a K jelzésű út, majd a Hosszú – hegy felé kanyarodtam. Itt is ellenőrző pont fogadott. Itt volt kb. a 15-ik km. A térképre nézve szépen rajzolódik ki a Hosszú-hegy alakja. Valóban szép hosszú!

Az ellenőrző állomást követően lehetőség nyílt frissítőt vásárolni. Itt vettem egy liter őszibaracklevet, mivel reggel csak 1 liter vízzel, fél liter kólával, és egy energiaitallal indultam neki a túrának.

A vásárolt őszibaracklevet a Panoráma úton gurítottam le egy húzásra, mivel már nagyon ki voltam száradva!

A következő ellenőrző állomás a Pilis nyeregben volt. Itt meglepetésemre volt frissítő állomás is! Gyorsan vettem is 1 liter vizet!

A Kinizsi 25-nek itt volt a célja, én itt ebédeltem meg.

A pihenő után felfrissülve gyűrtem a kilométereket a Kétágú-hegy felé. A terep jórészt vízszintes volt, ami nekem nagyon fekszik, ezért itt sikerült sokmindenkire ráelőznöm. A rohanásom majdnem a következő állomásig tartott.

A Kétágú-hegy következett. A térképről nem jöttem rá, hogy miért is ez az elnevezés. A pont a turistaút mellett volt. Lejöttem a hegyről Kesztölc felé, és amikor visszafordultam, akkor pillantottam meg a hegy két óriási szikláját. A hegynek két szarva van! Visszapillantva a térképre, mostmár mindent értettem!

Beérve Kesztölcre egy kocsma fogadta a turistákat friss csapolt sörrel. Jelen esetben nem álltam meg, mert úgy éreztem most túl nagy a lendületem, hogy megálljak pihenni!

A faluban sokat kellett aszfalton menni, ez nem igazán tetszett a lábamnak. A falu végén az egyik kerítésen keresztül egy Gardena slag volt kilógatva, melynek segítségével vizet lehetett vételezni. Kaptam az alkalmon és megtöltöttem műanyag üvegeimet.

Majd átgalloppoltam Dorogra. Még a falun kívül kettéváltak a 100-as és a kisebb távok. Dorogon hosszú volt az út a célig. Először a vasútvonalat találtam meg, majd kb. 700 m múlva a Molnár sörözőt, ahol megkaptam a kitűzőmet, oklevelemet, menetpapíromat és egy hűtött dobozos sört. Sajnos a sör nem Kinizsi sör volt, de attól függetlenül nagyon jól esett. Úgy vártam, hogy legalább a célban emlékeztessen valami Kinizsire, de sajnos nem jött össze!

A túra után elgondolkoztam, hogy ez a túra miért is viseli a Kinizsi nevét, amikor egyetlen utalást nem találtam rá sehol a túra során: sem a menetlevélben, sem a kitűzőn, sem az oklevélben, sem a rajtnál, sem a célban!

Összességében nagyon jó megmérettetés ez a túra, mindenkinek szívből ajánlom! A táj szép, ezt látni kell! A 37,6 km-es távot (1080 m szinttel) 7 óra 20 perc alatt teljesítettem, ami 5,2 km/h átlagsebességet jelent.

A mozgás jól esett, megérte elmenni! Jövőre irány a SZÁZAS!

Palikám! Tudnál hozni még egy korsóval? J
Egészségedre Kinizsi, egészségedre Mátyás Király!

Gratulálok mindenkinek, aki teljesítette az általa kitűzött távot, legyen az százas, negyvenes vagy huszonötös!

 2007. június 9.

 Fitos József
Hamahama Természetjáró Egyesület
This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.">This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

 


GDPR szabályzat