EVEZÉS A BERIN

ECSEGFALVÁTÓL ENDRŐDIG
Tervezett időpont: 2024. augusztus 22-25.

Imádod A VIZITÚRÁK HANGULATÁT?

Vagy éppen még sosem vízitúráztál, de mindig is szeretted volna kipróbálni, hogy milyen lehet?
Magyarországnak egy kevéssé ismert, gyönyörű, érintetlen kis vizére invitálunk benneteket!
A Körösöket nádasok, vízililiomok díszítik, körülöttünk szitakötők kergetőznek, utunk során jégmadarakkal,
gólyákkal, nádirigókkal és bakcsókkal találkozhatunk!
Vannak olyan vadregényes szakaszok is, ahol mindkét oldalról fák lógnak a vízbe,
mi pedig úgy érezhetjük, mintha a civilizációtól elzárva a világ végén lapátolnánk.
Mivel a napi távok nem hosszúak, sok pihenéssel is kényelmesen teljesíthetők.

A folyónak sodrása gyakorlatilag nincs, és motoros vízi járművekkel sem sűrűn találkozhatunk,

így kisgyermekes családoknak is bátran ajánljuk a programot.
Ne ülj otthon, gyere velünk!

A Hortobágy-Berettyó a 19. századi vízszabályozásokig ős Berettyó folyóként szakadt ki Bucsa térségében a Nagy-sárrét óriási mocsárvilágából, amelyet részben maga táplált a nagy területeken szétterülő vizével. Vízrendezéskor a Nagy-sárrétbe Bakonszegnél vesző medrét mesterséges csatornával délnyugatnak vezették a Sebes-Körös felé (mai Berettyó folyó), így a Sárrét másik végén kilépő mederben, a „túlfolyón”, lecsapolhatóvá vált a lápvilág vize.

A mocsár kiszárítása után a Berettyó Nagy-sárrétből kivezető, saját víz nélkül maradó medrébe az Észak-Alföld nyugati medencéjének vizeit kapcsolták be, legjelentősebbként az egykor szintén körösi Sárréteket is tápláló Hortobágy folyót, amely ma a Keleti-főcsatorna kiágazásaként indul Tiszavasváritól tiszai vízzel dél felé. Az összességében így 167,3 km hosszú vízfolyás alsó, a hármas-körösi torkolattól a Villogó-főcsatorna Ecsegfalva feletti kiágazásáig húzódó szakaszát hívjuk Hortobágy-Berettyó folyónak, innen a Karcag-Püspökladány felett lévő ágotai vészelzáró zsilipig Hortobágy-Berettyó főcsatorna, Ágota halomtól felfelé pedig, mint Hortobágy folyó.

A Hortobágy-Berettyó vízrendszer ma tulajdonképpen egy mesterséges, bonyolult vízgazdálkodási rendszerű vízfolyás, amelynek csupán alsó, Bucsa, Ecsegfalva, Túrkeve térségi szakaszán találhatóak meg az egykori Berettyó kanyarulatok. Ezek az ősi, több mint harminc kilométert meanderező folyóhurkok az általuk közrefogott hullámtéri területekkel együtt a Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi pusztáinak részeként természeti, turisztikai szempontból kiemelt értékei az alföldi tájnak.

Zömében mesterséges jellege ellenére a Hortobágy-Berettyó – az általában lassan áramló, nyáron sokszor pangó folyó vizű kanyarulatainak, illetve a Mezőtúr térségi hullámtéri kiöntéseknek köszönhetően – gazdag halfaunával rendelkezik. Az élőhely adottságainak megfelelően azonban inkább az olyan, lassúbb folyást és állóvízi körülményeket kedvelő vagy ahhoz jól alkalmazkodó fajok érzik jól magukat, mint a ponty, az amur, a kárász, a csuka, bizonyos keszegfélék, illetve egyes szakaszon a süllő és a harcsa.

Horgászati szempontból – természeti és tájképi értékeiket is tekintve – így mindenképpen az alsóbb szakaszok biztosítanak kedvezőbb rekreációs lehetőséget a felsőbb szakaszokkal szemben.

A részvételi díj tartalmazza:


 

A részvételi díj NEM tartalmazza:
 

Tervezett program:

Az egész túra sík-vízi, nyugodt és nagyon barátságos folyó szakaszokon történik.
Csütörtökön este 19:00 órától már tart Gyomaendrődön
A gyülekező némi közös vacsorával, pakolászással, túramegbeszéléssel egybekötve 

Jelentkezők:

• Fitos Jósef